Hétvégén a barátomnál voltam, vett nekem 2 tábla 300 grammos Milka csokit, én vettem 3 csomag gumicukrot, volt náluk burgonyakrokett, vettünk csokis kalácsot, amit vajjal ettem, stb.
(kurvaéletbe khm)
Tehát megint elrontottam, bár ez várható volt (azt hiszem).
Itt fekszem az ágyban, írva ezt a bejegyzést, és rohadtul szánalmasnak érzem magam. Nézegettem videókat lefogyott emberekről, motiváló képeket, és hallgattam rádióbeszélgetéseket a fogyásról, életmódváltásról, edzésről. Miért nem adnak ezek nekem erőt? Tökre úgy állok hozzá pedig, ahogy az egyik csaj, aki azt mondja a videóban, hogy bárki meg tudja csinálni, csak akarni kell. Igen, akarom, csak képtelen vagyok tenni érte.
Ugye milyen hülye vagyok?
Kösz, ne válaszolj rá, tudom én magamtól is. Nehéz felemelni a seggem az ágyból, vagy a gép elől, és én alapból olyan ember vagyok, akinek kín szenvedés belekezdeni valamibe (még ha az az életemet is jelenti), illetve folytatni azt.(szánalomszánalomszánalomúristen)
Éppen Family Guy-t nézek, egyébként nem szeretem, a South Parkot jobban preferálom, bár hülyeség mindkettő, de azt hiszem a SP jobb. Az ő életük is ugyanolyan szánalmas, mint az enyém, talán azért utálom és szeretem egyiket s másikat. Persze vannak bennük viccek is.
Amióta együtt vagyok a barátommal, azóta híztam leginkább. Elkényeztet ilyen téren (meg amúgy is), elvisz kínaizni, ha náluk vagyok, akkor készül mindig valamivel, aranyos gesztus, nem? Hát, ezentúl nem így lesz. Megmondom neki, hogy halálosan komolyan gondolom most ezt, és segítsen. Ha szeret, megérti, nem? De.
Nem mellesleg elmondanám, hogy honnan is az elhatározás. Egyetlen egy egyszerű és "nagyszerű" oka van, mégpedig : Ha jól emlékszem, december 19-én volt a szalagavatónk (igen, most fogok érettségizni), és erre lett készíttetve egy kosztüm, amit ugyebár ballagáson is fel kell(ene) venni. Nos, én "csak" 3-4-5 kg-ot híztam azóta, de kihíztam azt a rohadt ruhát. Nem is kevéssel. Körülbelül 5 centi hiányzik, hogy összeérjen a szoknya, és már a blézer is eléggé feszül. Sajnos ha én elkezdek hízni, az nagyrészt hasra megy. (fújdeutálom)
Pedig nekem az volt a célom, hogy mire jön a ballagás, új ruhát kelljen csináltatni. Hát, ez nem jött össze.
Egészséges életmód rulez: Asszem ma nem fekszek le aludni, még nagyon sokat kell tanulnom, ma töri vizsga, és anyám zsarol, hogy ha nincs meg a kettes minimum, akkor ballagásig (30-a) elfelejthetjük, hogy találkozunk a barátommal, Z-vel. Egyetlen tételt tudok jól, egynek tudom a felét, és kettőből tudok valamennyit, amivel talán megvan a kettes. Tehát még van hátra 2 ismeretlen tétel, + 2 amit még jócskán át kellene nézni.
Menni fog, tudom, érzem. Mert meg tudom csinálni. Csak kibaszottul lusta vagyok. Ha nem lennék az, akár ötös is lehetnék mindenből (kivéve matek).
Na pá, megyek tanulni!
